Vélemény: Black Friday

S zerintem már senkinek nem kell bemutatni a „fekete pénteket”, hiszen a csapból is ez folyik már. A fekete péntek a hálaadást követő péntek elnevezése az Egyesült Államokban, mely ott a hagyományos karácsonyi bevásárlási szezon kezdete. A kifejezés 1966-ban keletkezett, 2009-re használata általánossá vált. Mivel a hálaadás az Egyesült Államokban november negyedik csütörtökére esik, a fekete péntek november 23-29. közé esik.

A fekete péntek nem hivatalos szünnap, de sokan szabadságot vesznek ki erre a napra (a kereskedelemben és a bankszektorban dolgozók kivételével), ami megnöveli a lehetséges vásárlók számát.
Ezt kihasználva a kereskedők, mint az első nagy vásárlási lehetőséget, megpróbálják becsábítani az embereket az üzletükbe. És mi lehet manapság a legnagyobb erő, ami nagy tömegeket vonz be egy üzletbe? Természetesen a 80-90%-os akciók. Ne feledjük, ez Amerika, mi pedig Magyarországon élünk.

A magyar Black Friday:
Olvasgatva fórumokat, közösségi oldalak hozzászólásait, kissé furán érzem magam. Azt megértem, hogy sok ember nem lát bele a kereskedelembe, de néha-néha olyan elvárásokba is belefutottam, ami számomra már irreális. Ezért úgy gondolom ideje rendet tenni a fejekben, így megpróbálom elmagyarázni, hogy a magyarországi Black Friday-t miért nem érdemes az amerikai verzióhoz hasonlítani. Én azt látom, rettentő sokan a csodát várják a Black Friday-tól. Ki kell őket ábrándítanom, ebben ez esetben elmaradnak a csodák. Megpróbálom bemutatni a másik oldalról a fekete pénteket, a magyar kereskedői szemszögből.

„Nekem nem jutott, biztos pár darab volt csak akciós és azokat is elrakták maguknak.”

Ebben van némi igazság is, meg nem is. Valóban nem tesznek ki nagy mennyiséget a legjobb vételekből. (Persze az relatív, kinek mi a legjobb vétel.) Az egyik ok azért, mert olyan magas a kedvezmény mértéke, hogy azon már nincs nyereség, így veszteséggel eladni valamit nem túl nagy biznisz. Erre még a NAV is rákérdezne, hogy akkor miből lesz fiacskám a nyereséged? A másik ok szimplán az, hogy ezekkel a „legjobb vételekkel” fogják becsábítani az embereket az üzletbe. Ha pedig valaki elhatározta, hogy karácsonykor megveszi azt a nagyképernyős TV-t, akkor bizony nehéz lesz megállnia azt, hogy üres kézzel menjen haza. A webshopok esetében, ahol nem az üzletbe mész be, a biznisz a hírlevélben van. Te feliratkozol a hírlevelükre, hogy minél előbb értesülj a hatalmas kedvezményről, a későbbiekben viszont ezért extra olcsón tudnak neked majd reklámozni a hírlevélen keresztül. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy a veszteségük, amit a leakciózott termékek generálnak nekik, az valójában egy marketingköltség, hogy később fillérekért reklámozhassanak neked. Éppen ezért egy webshop se engedheti meg magának, hogy veszteséggel sok terméket adjon oda az akcióban.
Egy percig se gondolja senki, hogy egy olyan terméket, amit el lehet adni teljes árban, és hatalmas a kereslet is rá karácsony előtt (pl. Xbox One 70 000 forintért), azt korlátlanul fogják árusítani. Jelen esetben egy játékkonzol karácsony előtt slágertermék. Meg fogják venni akció nélkül is. Hiába mondja azt valaki, hogy „a 70 000 forintos Xbox-ból, eladhatnának akár 20 000 darabot is!” Ó tényleg? És mennyi nyereséget termelne az a 20 000 Xbox? 0-át vagy veszteséget. Kiszolgálnánk 20 000 embert Xbox-al, és ők már biztos nem hoznának hasznot, nem vennének Xbox-ot, hiszen vettek akcióban. Ellenben a 20 000 potenciális vásárlóból, ha csak 1000 venne normál áron Xbox-ot (ettől jóval többen vennének) ebben a szezonban, az máris több mint a 0 nyereség. Egyszerűen nem tehetik meg a cégek azt, hogy hatalmas mennyiséget adjanak el veszteséggel. Ha neked nem jutott az adott termékből, akkor ez az oka.

„Gagyi ez a Black Friday, mert nincs 90% kedvezmény csak 20%”

Egy ruházati terméknél, ahol a haszonkulcs elérheti a 300%-ot, ott nyilvánvalóan hamarabb fognak dobálózni a magasabb százalékokkal.(Megjegyzem, ott sem szerencsés, hiszen később a vásárlók elvárják, hogy máskor is ennyiért kapják meg.) Egy számítástechnikai cég, ahol a haszonkulcs sokszor még a 10%-ot sem éri el, ott mégis hogyan adjanak 90%-ot? Abban az esetben is lehet magas a kedvezmény, ha olyan terméket próbál eladni a kereskedő, ami évek óta rajtamaradt, befejezték a gyártását, kifutotta az életciklusát, így neki már mindegy, csak vigyék el tőle. A legújabb keresett termékeket szintén nem fogja senki odaadni 90% kedvezménnyel, részben azért, amit feljebb írtam és részben azért, mert Magyarországon élünk. Igen, tudomásul kell venni, ahogy a mondás is tartja, „Kis pénz, kis foci; nagy pénz, nagy foci”. Magyarország vásárlói ereje a béka alsó ülepe alatt van 100 méter mélyen. Addig, amíg egy német nagyvárosi bolt annyi kerékpárt ad el, mint egész Magyarország, addig ne várjunk el mi sem 90%-os árcsökkenést a legújabb és legkeresettebb termékekre. Ennek ellenére a magyar kereskedők nagy része még így is próbál megfelelni a Black Friday által generált irreálisan alacsony nyomott árnak úgy, hogy 27%-os ÁFA nyomja a vállát. A többi adót már meg se merem említeni. Mert bizony ebben viszont élen járunk, adózás tekintetében nálunk a legrosszabb a helyzet. Tehát teljesen felesleges összehasonlítani a magyar fekete péntekes árakat a külföldi árakkal, hiszen nem ugyanazokkal a feltételekkel játszanak a cégek.

Mielőtt kritizálnátok mitől rossz a „fekete péntek”, arra kérlek titeket, kicsit gondoljatok mögé is, mi lehet a háttérben.

Nektek mi nem tetszett a Black Friday-ban? Ti hogyan vélekedtek erről a témáról? Várjuk véleményeiteket!